
Charles Baudelaire: Mezítelen volt... (Faludy György fordítása)
Mezítelen volt, s mert tudta, mit kívánok,
testén sok zengő ékszerével várt rám,
hódítóbban, mint a mór rableányok
a gyönyörök Ezeregyéjszakáján.
A pamlagon engedte, hogy szeressem,
s mosolygott, ahogy karja közt tartott,
s homó szerelmem, akárcsak a tenger
ágaskodott és rázta, mint a partot.
![]() |
![]() |