Aradszky László: Régi kunyhó

A domboldalon áll egy régi kunyhó,
Én még sokszor arról álmodom.
Senki nem jár mostanában arra,
Pókháló van már az ablakon.

A régi Csókok íze most is ott él,
Hol százezerszer átölelt karom,
Elfeledted, régen messze mentél,
Pókháló van már az ablakon.

Álmaimaban sok-sok éjjel újból ott vagyok,
köröttünk hallagat a Csend, mi is hallgatunk.
Édes álmodás, de jő a pirkadás,
S eltűnik az éji látomás.

S a kunyhó ott áll egymagára hagyva,
Hol százezerszer átölelt karom.
Senki nem jár mostanában arra,
Pókháló van már az ablakon.