Igen, Gauguin déltengeri képein a jellegzetes motívum a szép fiatal lányok aktja. Ezek az aktok nem az "európai" nőideál szerintiek. A Déltengeren nem volt olyan jellegzetesen eltérő a női és a férfi test, mert mindkét nem azonos módon élt a természetben. Az ősi életformán és életfelfogáson már akkor is sokat ferdítettek a hittérítők és a hivatalnokok. Képein az ősi életformát álmodta újra.

Minden ősi társadalomban az egész világ megújhodása, az újjáteremtés, a természet adományainak megújulása, a jólét, az ember megmaradása az Anyatermészet Istennőjétől függött. Az ő kegyeit is áldozatokkal kellett meg-megújítani. Ezekben az ősi társadalmakban, úgy a Folyammentiekben (Egyiptom a Nílus völgyében, Mezopotámia Tigris és az Eufratesz közelében), mint az inkáknál, az volt a természetes, hogy a Termékenység istennője a fiatal nők személyében jelenik meg. Ezért a fiatal nők szűzességét ajánlották fel templomaikban. A lányok szent táncokat táncoltak hastájéki erotikus mozduklatokkal (hula). Így alakulhatott ki a "templomi prostitúció". Szeretkezés közben a lányok "vendégeiket" "isteni állapotba" emelték. A papnők ősi sumer kifejezése a "szent szajha".

Hammurapi Krisztus előtt úgy 1200 évvel törvénybe foglalta, hogy Istár istennő templomába minden lánynak el kell mennie és ott férfiakkal kell szeretkezniök, és a pénzt a templom javára át kell adni. A korinthoszi Aphrodite szentélyben több száz hieroduleja (szent rabszolganő) bocsájtotta áruba a testét.

Lukainos: Hetérák (barátnők) párbeszédei c. írásában így tanítják a lányokat:

"...csak arra nézzen, aki fizet neki. Ezért aztán szeretik is. És ha eljön a szeretkezés ideje, nem viselkedik sem szégyentelenül, sem közönyösen, hanem szigorúan azt tartja szem előtt, hogy a férfit lekötelezze és JÓ SZERTŐVÉ TEGYE. Így aztán tetszik mindenkinek."

Figyelemre méltó, hogy mind a Bibliában, mind babiloni iratokban A Tudás Fájáról szakítás értelmi "felemelkedést eredményez" "szerelmi helyzetben". A Gilgames eposzban a Faun-szerű legelő állatok között élő "vadember" Enkidu, Uruk nagyhatalmú királyának pátfogoltja, szeretkezéssel kap "értelmet":

"Így voltak együtt hat nap és hét éjszaka.
Szerette a Nőt Enkidu, élvezte szerelmét
Betelve szívében, felemelte fejét,
Gazelláit keresve szétnézett a mezőn,
Kik meglátván őt, messze futottak."

A Déltenger népei az értelmi és a nemi ébredést (melyek pedig talán nem kapcsolódóak) azonosnak tartották, mert e népeknél mindkettő már igen korán jelentkezik. A nagyon korán érő lányok "értéke" annál nagyobb volt, minél több férfivel töltöttek el a "házasság" előtt egy-egy szerelmetes éjszakát. A vezető társadalmi réteg, az Arerok Tudós Társaság volt. Megvolt az oka, hogy miért voltak ilyenek a hagyományaik.

Polinéziában a hittérítők a 1900-as évek végére (mintegy száz év alatt) kiirtották az ősi hagyományokat. De valamit Gauguin még talált az őslalók nyitottságából. Polinéziában az emberek szeretkeztek, ezért szerettek. A "valláserkölcsös" Európában a reneszánsz után szerettek, ezért szeretkeztek.

E kép az egyiptomi falfestményeket idézi, amint a szépen felöltözött lányok szerelmeseiket várják az Est Csendjében.