Gauguinra nagy hatást tett Manet Olympiája, le is másolta első tahiti utazása előtt és fényképét magával vitte.

"Az Olympia képét különleges érdeklődéssel vette szemügyre.
- Mit szólsz hozzá? - kérdeztem.
- Nagyon szép. - felelte szomszédnőm.
- A feleséged? - Igen.
Hazudtam. Én, mint az Olymoia tanéja!"

E kép az Olympia polinéz változatának tekinthető, de sokkal mélyértelműbb. A Szépséges Lány (új vahinéja, Pau'ura) a Tudás Fája alatt pihen, LEBEG a csodás természeti környezetben. A kígyó ott tekeredik a virágba borult fán. Dolgát végezte, akár a szerzetesek. A Lány már evett a Gyümölcsből.


Énekek éneke (Babits Mihály)

Szép vagy, ó, szerelmem, szép! Lábad saru dísziti, ritka, drága gyöngyű,
tomporodnak kerülete, mint a mesterek kezéből kikerült kösöntyű.

Lábszárad, mint aranyszín fundamentumra szökellő karcsú oszlop, márvány, a te két emlőd nyugalma, mint liliommezőkön legelő két bárány.

Köldököd, illatozó olajok nyomától síkos szép kerekded csésze,
hasad, mint a zafírokkal rakott elefánt tetemnek drága tündöklése.

Hasad, mint a liliommal körüskörül megkerített dús gabona asztag,
karos ámbraszín pereccel, két kezed nehéz gyűrűkkel aranyosan gazdag.

Balkarod a fejem alatt, jobbkezeddel megölelsz, megcirógatsz, édes,
nyakad, mint a karcsú oszlop kimagaslik hasonlóan Libanon hegyéhez.

Nyakad, mint a Dávid tornya, méz csepeg nyelved hegyéről, inyed édességes,
fogaid, mint most fürösztött tiszta hófehér juhocskák, ajakad tömjénes.

Halántékod, mint a sűrű selyem lomb közül kitetsző darab pomagránát,
szemed, mint a kék halastó, arcod ékességeinek ki mondhatja számát?

Tégy engem, mint egy pecsétet a te kebeledre, mint a bélyeget karodra,
mert kemény a szerelem, mint a koporsó és erős, mint a nagy vizek sodra.

No, szeremem, gyere, menjünk a mezőre, illatoznak künn a mandragórák,
már a szőlő is virágzik, s kifakadtak ajtónk előtt a gyümölcshozó fák.