"Az volt a szándékom, hogy egy egyszerű akttal ősi fényűzést fejezzek ki.
Szándékosan szomorú színekkel vontam be az egészet. A fényűzést nem
bársonnyal, selyemmel, arannyal fejezem ki, hanem a kezem által gazdagon
díszitett anyaggal. A fantáziadús képzelőerő gazdagítja a teret."

Igy díszítette trópusi műtermét is festett faragásokkal.

A lány mondja ki Gauguin gondolatait: Azok a régi szép Idők, amelyeknek
fénye az ormokon még visszatükröződik a lenyugvó nap fényében, amikor a
maorik saját törvényeik szerint élhettek, már SOHASEM térnek vissza. Milyen csodás is volt a mi Életünk! Mindig csak adtunk...

Mindezt elmosta a "civilizáció", a hittérítés. Ezen mereng a két maori férfi
is. Már ott van velük az Elmúlás Ördögi Madara.

  Holló  (részlet)   Edgar Allan Poe  (Kosztolányi Dezső)

... És a Holló meg sem moccan, néz rám meredve, hosszan.
A szoborról, a komorról tűz reám két tompa szem.
Úgy ül, mint egy szakadékon, mélyen alvó éji démon,
A padlón a lámpa vékony sávjaiból csöndesen.
Nő az éjjel, nő az árnyék, terjed egyre csendesen
s nem virrad meg - SOHASEM.

vissza

előre