A gyűjtemény


A Classici dell'Arte 61. G. M. Sugana: L'opera completta di Paul Gauguin (Rizzoli Editore Milano 1972) megadja Gauguin olajképeinek katalógusát (egy másik katalógusra Wsorszám hivatkozik). A gyüjtemény képeit e két azonosító számmal jelzem. Megadom a képek általában használatos címeit és a méreteit. A maori nyelvű címek "fordításai" gyakran nem "fedik" a képek közvetítette érzéseket. Ezért az én képeim címei olykor mások, mint a "hivatalos" címek. Képek méretei néhány centiméterrel eltérhetnek és alapjuk sem mindig a Gauguin használta vastag vászon. Első képeim vékony vászonra, később egy-két kisebb mahagóni lapra, a nagyobbak farostlemezre, majd vastag vászonra festettek.

Mind festett deszkakeretbe foglaltak.

A gyüjteményben csaknem kizárólag a Déltengeren (Tahitin és Hiva Oan) festett képek vannak. Mire Gauguin Tahitira költözött a "civilizáció" elől elmenekülni, a maorik ősi kultúráját az európai bevándorlók és hittérítők már "eltakarították". Tehura elbeszéléseiből ismerte meg, milyen lehetett ez a sokistenhívő, rendi felépítésű, "emberevő" kultúra. Erről írt a Noa Noa könyvecskében. A maorik a természeti népek természetes egyszerűségével éltek. A természet bőkezűen ellátta őket élelemmel. Nyugalomban éltek. A maorik szép emberek. A nemek között a test felépítésében nem volt olyan nagy a különbség, mint a "civilizált" Európában. A képek többségén Gauguin jobbára a Szép Nőket festette meg. Ez a "szépség" nem európai szemléletű. Jobbára "akt-képek", de nem erotikusak. A természetes meztelenség része a természet természetes szépségének. Gauguin egy álomvilág Paradicsomát festette meg. Képein megállt az Idő valamikor régen. Az alakok lebegnek a térben. Mozdulatlanok. Megállt az Idő.

282. A Holtak Szelleme